» 
Kiemelt ajánlatunkLakosság > Gyakori kérdések
Ki lehet együttköltöző? Ki minősül fiatal házaspárnak? Ki számít külföldinek?
Mi a lakószoba (félszoba)?
Milyek közvetlen állami támogatások léteznek? Milyen pénzügyi forrásokat vehetek igénybe otthonteremtés céljából? Mi számít bővítésnek?
Mi számít emeletráépítésnek?
Mi számít felújításnak?
Mi számít korszerűsítésnek? Mi számít tetőtér–beépítésnek?Mi számít új lakásnak? Mit jelent a használt lakás fogalma?Támogatások szempontjából ki számít gyermeknek?
Ki a támogatott személy?
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
a magyar állampolgár, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy , aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt.
Ki az eltartott személy?
(a 12/2001(I.31.) Kormány rendelet alapján) a gyermek, ha
- a 16. életévét még nem töltötte be,
- a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
- a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastárs (élettárs), ha
- munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
-
az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, ill. egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy olyan hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67 %- ban elvesztette;
az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette.
A gyermekgondozási segélyen, díjon lévő személy nem minősül eltartottnak.
A hozzátartozót a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor lehet figyelembe venni, ha
- az építtetővel (vásárlóval) (a gyermek és a házastárs kivételével) legalább egy éve közös háztartásban élnek és
-
havi rendszeres keresetük, jövedelmük (a gyermek
kivételével) a szerződéskötés időpontjában hatályos
társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott
rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét nem haladja meg, továbbá az új lakásba együtt költöznek be.
Eltartott házastárs-szülők vagy nagyszülők esetében-, ha együttes jövedelmük az előző összeg kétszeresét meghaladja, - egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.
Ki lehet együttköltöző?
(a 12/2001(I.31.) Kormány rendelet alapján)
Együttköltöző családtagnak minősülnek a kölcsönigénylő és házastársa, 16 éven aluli gyermekük.
Együttköltözőnek
számítanak a kölcsönigénylőnek vagy házastársának szülője (mostoha- és
nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában
elvesztette, ha legalább egy éve közös háztartásban élnek.
Együttköltözőnek
minősülhet még a 16 éven felüli gyermek, ha oktatási intézmény nappali
tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy testi vagy
szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább
hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve
tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
Ki minősül fiatal házaspárnak?
(12/2001(I.31.) Kormány rendelet alapján)
A
rendelet szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön (adásvételi)
szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a
40. életévét.
Ki számít külföldinek?
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
Az a természetes személy, aki nem minősül támogatott személynek.
Mi a lakószoba (félszoba)?
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
A
padlóburkolat jellegétől függetlenül a félszoba hasznos alapterülete a
6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,
a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12
négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb
30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell
számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha
osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen
meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
Minden olyan helyiséget szobának (félszobának) kell
tekinteni, amely önálló, minden oldalról körülzárt, természetes
megvilágítással rendelkezik, területe a 6 m²-t meghaladja függetlenül
attól, hogy a tervrajzon milyen elnevezéssel szerepel (kivéve a lakás
funkciójához szorosan hozzátartozó helyiségeket – pl.: szélfogó,
előszoba, konyha, fürdőszoba, stb.)
Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
Milyek közvetlen állami támogatások léteznek?
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
- lakásépítési kedvezmény (szocpol, fél szocpol)
- fiatalok otthonteremtési támogatása (FOT)
- adó-visszatérítési támogatás
- akadálymentesítési támogatás
Milyen pénzügyi forrásokat vehetek igénybe otthonteremtés céljából?
Saját erőnek számít: készpénz, betét, már beépített anyag igénybe vett szolgáltatás, helyszínen rendelkezésre álló, még be nem épített anyag.
Munkáltatói vissza nem térítendő támogatás: munkavállaló részére nyújtott támogatás. A támogatás igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait a munkáltató határozza meg.
Önkormányzati vissza nem térítendő támogatás: a lakos részére nyújtott támogatás. A támogatás igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait az önkormányzat határozza meg.
Munkáltatói kölcsön: munkavállaló részére nyújtott kölcsön. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költséget a munkáltató határozza meg.
Önkormányzati kölcsön: a lakos részére nyújtott kölcsön. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költséget az önkormányzat határozza meg.
Lakás előtakarékosság alapján járó kölcsön: 1996. évi CXIII. törvény a lakás-takarékpénztári törvény szerint lakás-előtakarékoskodó részére LTP által nyújtott fix kamatozású kölcsön.
Mi számít bővítésnek?
Bővítés – kölcsöntermék szempontjából
(253/1997.(XII.20.) Kormány Rendelet alapján)
meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és vagy / vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).
(12/2001.(I.31.) MT. rendelet alapján)
állami lakáscélú támogatás szerinti fogalom: meglévő a lakásban lakók száma alapján a felső határ alatti lakószoba számú lakás legalább egy lakószobával való bővítése az épület alapterületének növelésével (az alapterület 12 m²-t meghaladóan bővül, továbbá a szobaszám legalább egy szobával emelkedik). Kettő vagy több gyereket eltartó építtető(k) esetében ide értve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést is.
Mi számít emeletráépítésnek?
a) új lakás építésnek minősülő emeletráépítés:
(12/2001.(I.31.) Kormány rendelet alapján)
meglévő épület – belső falsíkon mért, legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében, amely megfelel a 12/2001.(I.31.) Kormány rendelet új lakás fogalmában foglalt egyéb követelményeknek is
b)új lakás építésnek nem minősülő emeletráépítés:
az az építési hatósági engedély szerinti emeletráépítés, amely nem minősül új lakás építésnek.
Mi számít felújításnak?
(a 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet alapján)
meglévő
építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség, eredeti
használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett
építés-szerelési munkálatok.
Mi számít korszerűsítésnek?
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján )
korszerűsítés
a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-,
elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható
energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület
szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési
munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető
cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez
közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen
költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki
követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba
hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet
szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet
felhasználni
Mi számít tetőtér–beépítésnek?
(a 12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
a lakás
alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet
elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló
rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint)
létrehozását jelenti
Mi számít új lakásnak?
(a 12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
a) új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel (családi- vagy ikerház esetén is), vagy tetőtér-beépítéssel nem családi- vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles
b) értékesítés szempontjából új lakás: az a) pontban meghatározottakon kívül, a 15. § (1) bekezdés szerinti, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor.
Mit jelent a használt lakás fogalma?
(a 12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján)
a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint
megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező,
új lakásnak nem minősülő lakóegység.
Támogatások szempontjából ki számít gyermeknek?
(12/2001.(I. 31) Kormány rendelet alapján)
A
lakásépítési kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló)
vérszerinti és örökbefogadott, a gyámsága alatt álló legalább egy éve
vele együtt élő és általa eltartott gyermeke, ha az építő (vásárló)
vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a
kedvezményt visszafizeti, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe
vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött
megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál)
mint nevelőszülőnél és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli
megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek
gondozására megállapodást nem köt.
> 
